Bemutatkozás
kik vagyunk mi?
A nagyvárosi életet tökéletesen ismerő házaspár vagyunk.
Mi vagyunk azok, akik
- tudjuk, hogy mennyire kimerítő a városi rohanás.
- érezzük, hogy mire vágysz, amikor végre kiszabadultál napi teendők terhei alól.
- gondoskodunk arról, hogy nálunk ne legyenek hétköznapi gondjaid, csak élvezd a falusi hangulatot, és a házias vendéglátást!
Ha úgy érzed, hogy rád fér már egy kis kikapcsolódás, környezetváltozás, látogass el hozzánk.
Családdal, pároddal, barátokkal, kutyusoddal együtt várunk szeretettel!
Válaszd ki, hogy mikor utaznál és küldd el a foglalást a foglalas@orsegkincse.hu címre.
Szállásod díját kényelmesen fizetheted bármelyik bank SZÉP-kártyájával és átutalással.
Várunk szeretettel!
Czeiler-Fóris Angelika és Czeiler Zsolt
Az Őrség
Valamikor járatlan rengeteg volt ez a folyók formálta dombvidék, az országot védelmező gyepüvonal fontos szakasza. A szeres települések kialakulásában nagy jelentősége volt a védelmi szempontoknak, amelyet nagy gonddal szerveztek meg az Árpád-házi királyok. IV. Henrik 1051. évi támadása után besenyőket és székelyeket telepítettek ide, hogy a magyar őslakossággal együtt védjék a határt az erdővidéken. Az itt lakók a XVII. század végéig szabad királyi őrállók voltak, s a király után legfőbb elöljárójuk az őrkapitány, aki 12 választott esküdttel együtt látta el a megyétől független közigazgatási és bírói teendőket. Az őrségi falvak lakói kultúrájukban színes keleti hagyományt, nyelvükben ódon ízeket, népművészetükben igen sok székely vonást őriznek.
Hegyhátszentjakab
A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta. 1423-ben Zenth Jacabfalwa néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben. A falu temploma 13. századi eredetű, eredetileg román stílusú. A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.
A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.
A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.